A tavasz első gyógynövényei I.

Kökény, zamatos turbolya, tyúkhúr, pettyegetett tüdőfű, tavaszi kankalin, illatos ibolya

A tavaszias idő beköszöntével hivatalosan is kezdetét vette a vadon termő gyógynövények gyűjtésének időszaka. Ismerjük meg őket!

Hogy a gyógynövénygyűjtésre milyen mennyiségi, területi és természetvédelmi előírások vonatkoznak korábbi cikkeinkből már kiderült. Most lássuk, melyek azok az erdőn-mezőn előforduló, gyakori és gyűjthető gyógynövény fajok, amik gyűjtése a következő napokban, hetekben végezhető.

Bozótos, cserjés részeken az országban mindenhol előfordul a kökény. A virágok nyíláskor fehér színben pompázó tövises cserjéi messziről felismerhetőek. Ilyenkor, lombfakadás előtt gyűjthetjük virágait. A kökényvirágok szárítása történhet napon, vékony rétegben szétterítve. A szárított virág tároláskor rendkívül érzékeny, ügyeljünk rá, hogy ne törjön és ne érje nedvesség. A kökényvirág flavonoidokat és procianidineket tartalmaz, enyhe víz- és hashajtó hatása van.

Akácos, cserjés, erdőszélek, út menti területek növénye a zamatos turbolya, nyirkos, árnyékos, tápanyagdús talajon találjuk. A friss hajtásokat gyűjtsük. Fogyaszthatjuk fűszerként: levesek, saláták, szószok fűszerezésére remekül használható, szárítás után azonban jellegzetes illatát hamar elveszíti. A friss levelek nagyon jó természetes antioxidáns források lehetnek a kora tavaszi időszakban C-vitamin és flavonoid-tartalmuknak köszönhetően, teáját vese-, hólyag- és emésztőszervi megbetegedések ellen is használhatjuk.

A kora tavaszi időszak jellegzetes gyomnövénye, mely kertekben, utak mentén egyaránt előfordul, a tyúkhúr. Jellemzően nedves, üde talajon nő, később az idő melegedésével, csak árnyékos területen, más növények takarásában él meg. Föld feletti hajtásait virágzáskor gyűjtsük, szárításakor vékony rétegben kiterítve gyorsan szárítsuk, hogy zöld színét megőrizze a növényanyag. Vízhajtó hatású, friss hajtásait salátaként, főzelékként is fogyaszthatjuk.

Lomberdők, erdőszélek, gyümölcsösök, kertek kedvelt tavaszi virága az illatos ibolya. Az egész növény, legnagyobb mennyiségben a gyökerek, szaponinokat tartalmaz. A gyökerek kora tavasszal vagy ősszel, az illatos, lila virágok nyílás kezdetén, a kifejlett levelek virágzás alatt és után gyűjthetőek. Az ibolyagyökeret szárítás előtt mossuk meg, majd a virághoz, levélhez hasonlóan árnyékos, szellős helyen szárítsuk. Köptető hatású, elhúzódó légcső- és hörghurut kezelésére alkalmazhatjuk.

Elegyes erdők, bükkösök, gyertyánosok tavaszi virága a pettyegetett tüdőfű, napos-félárnyékos, nedves talajon találkozhatunk vele. Virágzáskor gyűjthetjük be virágzó hajtásait, jellegzetes világos foltokkal, pettyekkel díszített leveleit viszont csak később virágzás után, nyár elején szedjük. Vékony rétegben kiterítve, árnyékos helyen szárítsuk. A tüdőfű nagy mennyisében tartalmaz ásványi anyagokat, flavonoidokat, nyálkát és allantoint, köptető, köhögéscsillapító hatású. Régen tüdőbaj esetén használták, ma jellemzően légcsőhurut és asztma kezelésére.

Lomberdőkben, cserjés területeken találjuk a tavaszi kankalint, melynek virágát, gyöktörzsét, gyökereit és levelét is használhatjuk, az egész növény szaponinokat és fenolos vegyületeket tartalmaz. Nyíláskor gyűjthetjük bókoló, sárga virágait, gyökereit tavasszal, virágzáskor vagy ősszel szedjük, leveleit pedig akár egész évben. A gyökerek mosás után napon kiterítve száríthatók, a virágoknál, leveleknél törekedjünk a gyors, kíméletes szárításra, hogy színüket megőrizzük. A virág és levéldrog tárolásakor is érzékeny, nedvességtől, összetöréstől óvni kell. A kankalin minden része köptető hatású: légcső- és hörghurut, asztmás, görcsös köhögés ellen javallott alkalmazni.