A természet antibiotikuma: a kasvirág
A kasvirágnak több faja is van, melyek közül a legismertebbek a kasvirág, a keskenylevelű kasvirág és a halvány kasvirág. Gyakran nevezik a bíbor kasvirágot lángvörös kasvirágnak és piros kúpvirágnak is. Az Echinacea nemzetség a fészekvirágzatúak rendjébe, a fészekvirágzatúak családjába ezen belül a csövesvirágúak alcsaládjába tartozik. Gyógyászatilag a bíbor kasvirág, a keskenylevelű kasvirág és a halvány kasvirág jelentős, drogként mindhárom faj szárított virágzó hajtását és szárított gyökerét használják.
A kasvirág fajok legfontosabb hatóanyagai a kávésavszármazékok, az alkilamidok, a poliszacharidok és az illóolajok. Tartalmaznak egyéb vegyületeket is, így flavonoidokat, poliacetilléneket és alkalidokat is. Botanikailag mindhárom faj évelő, lágyszárú növény, a bíborvörös kasvirág jól elkülöníthető a másik két fajtól.
Amerikából érkezett
A kasvirág fajok Észak-Amerikában őshonosak, főleg a Golf-part, a Missouri folyó, az Appalache-hegység és a Sziklás-hegység által határolt területen élnek. A bíbor kasvirág főként a nedvesebb klímájú dombvidéken fordul elő, míg a keskenylevelű és a halvány kasvirág a szárazabb, préri jellegzetes növénye.
Mindhárom faj fény- és melegkedvelő. Nálunk fagytűrő, sem a kemény fagyok sem a tavaszi felmelegedést követő lehűlés nem károsítja. Vízigénye a bíbor kasvirágnak a legnagyobb, talajigényük viszont hasonló, főleg a középkötött, meszes, humuszban és nitrogénben gazdag talajt kedvelik. Gyógyászati célra nemesített fajtája korábban volt, dísznövényként viszont számos fajta ismert, ezek hibrid eredetűek.
Ha szeretnél a kertedbe
A kasvirág szaporítható tőosztással, palántával, de lehet helybe vetni is. A leggyakrabban palántanevelésel szaporítják, ezt tavasszal, május közepe-vége felé vagy ősszel, szeptember közepén, október elején kell elültetni, majd alaposan, többször beöntözni.
Ha nem csak díszíteni szeretnénk vele a kertet, hanem gyógynövényként használnánk, akkor tavaszi ültetés esetén már az első évben is lehet szedni, de inkább csak a második évtől érdemes vágni, teljes virágzáskor, évente csak egyszer. Virágzó hajtásait gyakran frissen is feldolgozzák, ilyenkor présnedvet készítenek belőle, ezt használják további készítmények előállításához. A növényanyagot egyébként a szedést követően vékony rétegben kiterítve, árnyékos, szellős helyen, kell szárítani.
Így hat a szervezetre
A kasvirág gyógyító erejét már az amerikai őslakos indiánok is ismerték, kígyómarás és más bőrsérülések gyógyítására, rágva pedig fog- és torokfájás enyhítésére használták. Európába dísznövényként került, majd hamar lett belőle széles körben alkalmazott népi orvosság.
A vírusok és baktériumok ellen hatékonyan használható, legfőbb tulajdonsága, hogy erősíti a szervezet védekezőképességét, így természetes immunstimulálóként nagy segítséget jelent az influenzás, meghűléses megbetegedések idején. Bőrbetegséget okozó gomba és vírus ellen is kiváló gyógyír, így a herpesz ellen is segít és a Candida fertőzés esetén is érdemes használni. Vizsgálatok bizonyították, hogy a belőle készített krémmel kezelt betegeknél ritkábban újul ki a fertőzés, mint a hagyományos gombaellenes krémeket használt betegeknél. Felületi sérülések, égési sebek, felfekvések ellen is érdemes alkalmazni. A 70-es években tudományos kutatások igazolták, hogy a kasvirág gyógyhatása meggátolja a rosszindulatú daganatok növekedését, ez különösen azoknál a betegeknél fontos, akiknek a kemoterápia miatt nagyon legyengült az immunrendszerük.
A növény kivonatával kezelt betegeknél a fehérvérsejtek gyorsabban regenerálódnak. A téli meghűlések idején igazán nagy szolgálatot tehet, hiszen a torokfájást okozó vírusokat nem engedi elszaporodni és minden immunsejtünket mozgósítja az influenza legyőzésére.
A kasvirág gyógyerejét sok készítmény, tabletta, kivonat őrzi, de készíthetsz magadnak tinktúrát belőle ami igazán hatásos ital influenza idején. Tea, vizes kivonat formájában fogyasztása kevésbé ajánlott, mivel értékes hatóanyagai vízben rosszabbul oldódnak.