Gyógynövényágazat Magyarországon

Szakmai napot tartott a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács az Agrármarketing Centrummal karöltve. A szakmai nap programjai között az ágazatban dolgozó szakemberek tartottak előadást, az esemény védnöke dr. Nagy István agrárminiszter volt.

A szakmai napot Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár nyitotta meg, aki beszélt a szakma és az Agrárminisztérium együttműködésének eddigi elemeiről, melyben a közeljövőben harmadik alkalmommal aláírásra kerülő stratégiai partnerségi megállapodás jelenti a folytonosságot. Elmondta, hogy a minisztérium és a terméktanács közti megállapodásnak fontos célja lesz a jövőben is, hogy a szakma és a jogalkotás szorosan együttműködve vizsgálja felül és dolgozza ki és azokat a jogszabályi kereteket, amelyek az egész gyógynövény ágazatot - beleértve a pályázati rendszerek, kutatás, technológia területét is - befolyásolják. 

Czirbus Zoltán, a terméktanács elnöke a konferencián az ágazaton belül a szakmaiság fontosságát hangsúlyozta, mely az ágazatban tevékenykedő valamennyi szereplő közös érdeke. Előadásában elmondta, hogy a gyógy- és fűszernövények termőterülete 25-30 ezer hektár, a gyűjtésből és termesztésből származó előállított gyógynövény drog 27-30 ezer tonna, melynek termelési értéke 8-10 miliárd forint, a gyógy-, fűszer és aromanövényeket tartalmazó termékek összes piaci forgalma pedig 41,5-54 miliárd forint évente. Az ágazat jellegzetességeire és problémáira kitérve hangsúlyozta, hogy hazai gyógynövényipar fejlesztéséhez elengedhetetlen a termesztés-, betakarítás- és feldolgozás fejlesztése, a gyűjtői területek korlátozásainak feloldása, a megfelelő szakképzés megléte, valamint a jogszabályi harmonizáció, új, eltérő jogalkotás és jogértelmezés bevezetése.

Deák Ferenc, az Agrárminisztérium, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának munkatársa a gyógynövényipar szabályozásának kihívásairól beszélt, mint elmondta a megfelelő szabályozás tisztítja a piacot, a korábban elkezdett, a gyógynövények élelmiszerként történő felhasználásáról szóló rendelet kidolgozása a szakma igénye szerint folytatható. Dr. Bernáth Jenő, a Szent István Egyetem, Gyógy- és Aromanövények Tanszékének oktatója, hangsúlyozta, hogy a gyógynövények minősítésének a fő célja a fogyasztók védelme: mivel az elérhető gyógynövényes termékek palettája igen széles,  és bizonyos terméktípusok (pl. élelmiszerek, élvezeti teák) esetén kifejezetten kritikus, a vásárlóknak nehéz a dolga, amikor döntenek arról, hogy mit vásárolnak. Mint elmondta, az Élelmiszerkönyv Gyógynövény Albizottsága már 25 gyógynövény tételt kidolgozott és jóváhagyott - többek között olyan széles körben ismert gyógynövényeket, mint a kamilla, hárs, vagy a menta-, a munka folytatásához azonban el kell fogadni a gyógynövények élelmiszerkönyvi bevezetéséhez szükséges alaprendeletet és el kell kezdeni a további tételek kidolgozását. Hozzátette: a fogyasztók érdekében célszerű lenne az étrend-kiegészítőkhöz hasonlóan, az élvezeti teaként nem forgalmazható erős hatású, vagy szervezetre káros anyagot tartalmazó fajok listájának összeállítása is.

Schmidt Péter, az Agrárminisztérium Piacszervezési Főosztályának munkatársa a gyógynövényekben előforduló lehetséges szennyeződésekről beszélt, melyek már a növényi alapanyag előállítása során komoly kihívások elé állítják a termelőket. A gyógynövény drogok tisztasága és a szennyeződések minimum szinten tartása a fogyasztó és a termékállító közös érdeke, melyben a termékelőállítás teljes körű dokumetációja, minőségbiztosítási rendszer alkalmazása és a szakmán belüli együttmükődés, információ csere elengedhetetlen. Jó hír- mint elmondta- hogy az utóbbi időszakban nem történt riasztás a Magyarországról származó gyógynövény tételek szennyeződéseire vonatkozóan. 

Hortobágyi T. Cirill, pannonhalmi bencés főapát, előadásában bemutatta a monostori gyógynövény kultúra régmúltra visszanyúló hagyományait, melyek alapját képezik a Pannonhalmán ma is zajló gyógynövény termelésnek és termékelőállításnak. Ezek egy része együttmüködésben (pannonhalmi teák és gyógynövénylikőrök és borecetek), más része saját termelésből, helyben történik (illóolajok, kozmetikumok). Dr. Pluhár Zsuzsanna, az MTA Kertészeti és Élelmiszertudományi Bizottság Gyógynövénytermesztési Albizottságának elnöke, a közönséges orbáncfűről tartott előadást, mely 2019-ben az év gyógynövénye volt. Mint elmondta, az orbáncfű egyike azon gyógynövényeknek, melyek használata használata különböző terápiás területeken alkalmazott már régóta, s mostanra ezek nagy része igazolást is nyert. Előadásában a közönséges orbáncfű antidepresszáns hatásának mechanizmusára, javallataira és a biztonságos alkalmazással kapcsolatos információkra, figyelmeztetésekre is kitért. A szakmai nap végén Dr. Máthé Ákos mutatta be a közönségnek az EOHUB nemzetközi projektet, melynek célja az illóolajok területén jekentkező új kihívások európai hálozatának kiépítése, az ágazaton belül képzés és információs rendszer létrehozása révén.