Kelj korán! Már szedheted az ökörfarkkórót!

A szöszös ökörfarkkóró az ajakos virágúak rendjébe, görvélyfűfélék családjába tartozik, rokon fajai a molyhos ökörfarkkóró, a dúsvirágú ökörfarkkóró és a pompás ökörfarkkóró. Az egész országban vadon terem, a drog a szöszös ökörfarkkóró és a dúsvirágú ökörfarkkóró csésze nélküli szárított pártája.

A vadon termő rokon fajai szintén adnak drogot, kivéve a lila virágú, lila porzójú apró virágú fajokat. Manapság a levelei is keresettek, hatóanyagai között vannak a poliszacharidok közé tartozó nyálkaanyagok illetve a szaponinok, de tartalmaz cukrot, flavonoidokat és karotinoidokat is. Kétéves, dudvás szárú faj, gyökere vastag, orsó alakú, kevéssé elágazó. Az első évben a növény tőlevélrózsát fejleszt, amely 20-30 cm hosszú, nyeles, lándzsás, durván csipkés szélű, hegyes tőlevelekből áll. A második évben hozza az ötszögletű, másfél-két méter magas szárát, amin szórt állású, alul nyeles, felül fedőszőrőkkel sűrűn borított levelek fejlődnek. Fűzér virágzata a szár felső részén helyezkedik el. Júniustól augusztusig folyamatosan virágzik, virága egyedül vagy csomósan áll, porzói a fénylő sárga párta csövéhez nőttek. Kora hajnalban már nyílnak és délre elhervadnak. Termése apró barna színű mag.

Hol él?

A szöszös ökörfarkkóró főként Elő-Ázsiában, Észak-Afrikában, Észak-Amerikában, Európában terjedt el. Nálunk tölgyesekben, legelőkön, száraz gyomok között a leggyakoribb. Leginkább a laza homoktalajokat kedveli, alapvetően mindenütt megél a szikes és a mocsaras területeken kívül. Jól tűri a szárazságot és a hideget is, viszont fényigényes, így telepíteni napsütéses, széltől védett helyre érdemes. Ha vetnénk, azt késő ősszel vagy kora tavasszal kell végezni, a biztonságos kelés érdekében.

Óvatosan szedd!

A szöszös ökörfarkkóró virágait júliustól augusztus végéig lehet gyűjteni. A kinyílás napján, a harmat megszáradását követően, száraz délelőttönként kell szedni, ekkor a legértékesebb a csésze nélkül szedett virág.

A begyűjtött virág nagyon érzékeny a nyomásra, figyeljünk, hogy ne törjük össze, kosarakba vagy dobozba tegyük. A levelet a tőlevelek teljes kifejlődése után folyamatosan szedhetjük, ezeket azonnal szárítani kell árnyékos helyen vagy szárítóban. A leszedett virágokat pedig a barnulás veszélye miatt még aznap tűző napon 4-8 óra alatt vagy szárítóban 45-50 fokon meg kell szárítani, morzsolható állapotúra. Végül szellős helyen papírzacskóban tároljuk.

Tudás, fény, biztonság

Az ököfarkkórót is számos hiedelem övezi. A néphagyomány szerint a villámcsapástól és démonoktól véd, Indiában úgy tartják ragyogó színe a fényt jelképezi, így tartja távol a gonosz szellemeket. A kelták a füstjét szívták be, így remélték megszerezni az ősök tudását, a druidák pedig szertartási ruháikat színezték vele.

Gyógyhatását már a középkorban felfedezték, akkoriban a láz, a hasmenés, gyomorfájás elűzésére használták, sebeket, szemölcsöket mostak le vele. És készítettek belőle fáklyát is – erre több népies neve is utal, például a királygyertya, mezei gyertya – szárát fattyúba mártva. Az indiánok pedig cigarettát sodortak belőle, asztma ellen használva így.

Mit gyógyít?

A szöszös ökörfarkkórónak ez a legfontosabb hatása, főként hörghurut, száraz köhögés ellen kiváló, teája nyálkaoldó, köptető, izzasztó hatású. A torok nagy barátja, hiszen a gyulladt nyálkahártyáján egy védőréteget képez, így a külső ingerek ellen védi. Meghűléses betegségeknél inhalálni is érdemes vele.

Gyulladáscsökkentő hatással is bír, a gyomorgörcsökre, hasmenésre is ajánlják. 

Így használd

Mivel a szöszös ökörfarkkóróban található nyálkaanyagok érzékenyek a hőre, ne használjunk forró vizet a teakészítésnél. Meleg vízbe vagy akár más teába is keverjük bele a virágot, 2 decibe kb. 1 teáskanálnyit. Majd 15-20 perc után kell leszűrni és elkortyolni.

Langyosra hűtve külsőleg is használhatjuk például aranyér kezelésére. Ma már a szépségipar is használja az ökörfarkkórót, hiszen a szőke hajat ápoló samponoknak gyakran alkotóeleme.