Védd az ereidet, gyűjtsd a vadgesztenyét!

Ha hordunk a zsebünkben vadgesztenyét, az megvéd minket a betegségektől – így tartja a babona. A hiedelem nem alaptalan, ha minden bajt nem is, de nagyon sok betegséget orvosol a vadgesztenye.

A növényt hívják bokrétafának, fehér vadgesztenyének, balkáni vadgesztenyének, közönséges vadgesztenyének is, de a népnyelv lógesztenyének is nevezi, nem véletlenül. Régen ugyanis a vadgesztenye fontos takarmánynövény volt, ahogy megfigyelték, az ezzel etetett állatok, így a lovak is gyorsabban gyógyultak ki a légúti fertőzésekből.

Külleme

A vadgesztenye a szappanvirágúak renden belül a bokrétafélék családjába tartozik, egy 30 méternél is magasabbra növő lombhullató fa. Koronaformája boltozatos, mutatós, ágai ívesen lehajlók. Kérge eleinte sima, később szürkésfekete, vékony lemezekben leváló. Rügye vastag, kúpos, ragadós, vörösesbarna.

Levelei keresztben átellenesen állnak, a levéllemez tenyeresen összetett, a levélkék 20 cm-nél is hosszabbak, tojásdad alakúak, felső harmadukban kiszélesedők, a fonák az érzugokban vörös. A virágzata kúp alakú, 20-30 cm magas, felálló buga. A sziromlevelek fehérek, a tövükön sárga majd pirosló folttal. A vadgesztenye májusban virágzik, termése húsos tok, gömbös, felülete tüskés, ritkán sima. Drogként több szervét is felhasználják, így a szárított kérgét, levelét és magját is.

Ázsiából érkezett

 A vadgesztenye hazája a Balkán déli része és Elő-Ázsia, de előfordul a Kaukázusban és Perzsián át egészen Észak Indiáig. Európában díszfaként ültetik, főleg parkokban, utak mentén. Őshazájában a fenyőerdők szélén fordul elő tömegesen, mintegy ezer méter magasban, de ahogy széleskörű elterjedése jelzi, valójában éghajlat tekintetében nem különösebben igényes. A fagyokat jól tűri, nagyobb ellensége a nagy szárazság és az erősen szennyezett levegő. Ez az oka annak, hogy a nagyvárosokban gyakran már nyár közepén sárgulni kezd a lombja.

Így gyűjtsd

A magot ősszel, érés után érdemes gyűjteni, a tüskés burok nélkül. A kérget a fiatalabb ágakról kora tavasszal kell leszedni, a levelet pedig virágzás után, nyár elején. A hibás, beteg leveleket nem érdemes összeszedni. Ha tele a zsák, a magot és a kérget is a szabadban, fedett helyen kell megszárítani, majd ömlesztve tárolni. A levelet vékony rétegben kell kiteríteni és szárítás utána zsákokban tárolni.

Támasz az ereknek

A vadgesztenye az érrendszert erősíti, segíti az erek átjárhatóság jól alkalmazható a problémás érműködés okozta betegségek, így az ödémák, a trombózis, a visszeres lábszárfekély orvoslására. Ezt a hatást már a népgyógyászat is használta, és ma már a korszerű kezeléseknél is alkalmazzák, például visszér kezelésére készült készítmények alapja a vadgesztenye.

Gyógyhatása a reumatikus fájdalmakkal küzdőket is segíti, az ízületi fájdalmak ellen jól alkalmazható. Lázcsillapító, meghűlés tüneteit csökkentő ereje is van, de a belek vagy a gyomor görcse ellen is segítségül hívhatjuk.

A bőr barátja

Már a népi gyógyászatban is használták a kelések orvoslására, de bevethető a pattanásos vagy rosaceás bőr ápolására, a korpás fejbőr ellen. Ma már nagyon sok fényvédő krémben és naptejben megtalálható.

 Arcpakolást otthon is készthetünk, ehhez a lereszelt gesztenyét kell mézzel elkeverni, majd a sűrű krémet a bőrre kenni és 10 perc után lemosni.

A leveléből főzetet érdemes készíteni, ezt sokféleképp alkalmazhatjuk. Jó például a bőr lemosására, a korpás és zsíros haj öblítésére, az ödémás, visszeres lábak borogatására, aranyérre ülőfürdőként, köhögéscsillapítóként. A főzethez 2 dl forrásban levő vízhez kell adni 1 teáskanálnyi levelet. 10 percnyi állás után leszűrni, lehűteni és így felhasználni.