Nyugtat és gyógyít: itt a levendulaszezon!

Amit még a pestis ellen is bevetettek

A levenduláról sokak számára csak a kis molyűző párnácska jut eszébe, amit a ruhásszekrénybe teszünk. Pedig ez a gyönyörű növény sokkal többet tud annál, mint hogy elriassza a kártevőket.

A levendula – amit hívnak úgy is, mint francia levendula, illatos levendula, keskenylevelű levendula, közönséges levendula, orvosi levendula, szagos levendula - az árvacsalán virágúak rendjén belül az ajakosok családjába tartozó növényfaj. Drogját virága szolgáltatja, ezeket virágzás kezdetén, legkésőbb teljes virágzásban kell gyűjteni. A virágdrog illóolajat és ebben linalil-acetátban kifejezett észtert tartalmaz. Jelentősebb mennyiségben halmozódik fel benne csersav, kumarinok, flavonoidok és szterolok.

A hibrid vagy angol levendula, mely nagyobb termetű, halványabb szürkéskék virágú, elágazó ágrendszerű, a parfümipar fontos növénye, illóolajtartalma magasabb, összetétele eltérő.

 

Külleme

 A levendula egy évelő félcserje, melynek gyökérzete fás főgyökérrendszer, alján sűrűn elágazó. Vízszívó gyökerei a talajban három négy méterre is lehatolnak. Szára zömök, tövétől dúsan bokroson elágazó. Természetes körülmények között a bokor félgömb alakú, virágzó hajtásai 20-40 cm hosszúak, egyszálasak. Levelei szálasak vagy keskeny lándzsásak, keresztben átellenesek, 3-5 cm hosszúak, szürkészöldek. Június végén júliusban virágzik, virága álörvökből álló, szaggatott hengeres álfüzér. Virágai ibolyáskékek, de világoskék, sőt fehér virágú fajták is vannak. Termése 4 makkocska, amelyek közül többnyire csak 1-2 fejlődik ki.

 

Hol él?

A levendula a Földközi-tenger mellékén, Dél-Európában őshonos. Dél- és Közép- Olaszországban, Dalmáciában, Görögországban, Dél-Franciaországban, Spanyolországban mint vadon termő növény elterjedt. Itt a levendula akár 1700 méter magasságban is megtalálható.

A levendula szárazságtűrő növény, a száraz, mésztartalmú, középkötött talajt szereti, a nedves területeken nem érzi jól magát. A fagyokat is jól viseli, csak a kivételesen hideg, hótakaró nélküli teleket sínyli meg. Kiválóan alkalmas a déli száraz lejtők betelepítésére, fényigényes növény, a fény befolyásolja az olaj minőségét is. Nemesítését a nagy levendula termesztő országokban már a 30-as években elkezdték, nálunk az 50-es évektől foglalkoznak vele a szakemberek. Magyarországon Bittera Gyula telepítette az első ültetvényt Tihanyban az 1920-as években.

 

Ha telepítenéd

A valódi levendula palántázással és fás dugványozással szaporítható, legalkalmasabb erre a szeptember közepétől október végéig tartó időszak. Ha a tavaszi telepítés mellett döntünk, azt nagyon korán, már márciusban meg kell tenni. Telepítésre a fejlett gyökérzetű és ágrendszerű palánták a legjobbak, a 15 cm-nél hosszabb gyökereket vágjuk vissza.

Ha illóolajat szeretnénk nyerni belőle, akkor a levendulát teljes virágzásban kell betakarítani, ez mindössze 7-8 napot jelent. Figyeljünk arra, hogy a szárakat teljes hosszúkban és egyenletes magasságban vágjuk le, mert a bokron maradt virágszárak a levendula következő évi virágzását hátrányosan befolyásolják. Túl mélyen sem szabad vágni. A levágott virágokat azonnal szárítani kell, a megszáradt virágokat a szárakról le kell morzsolni, majd papírral bélelt dobozokban vagy zsákokban tárolni. Illóolaj előállításakor a levágott virágot a vágás után közvetlenül le kell párolni.

 

Gyógyhatásai

A levendulához erős illata miatt sok néphit köthető, hajdanán például azt gondolták, hogy távol tartja a gonosz erőket. Remélték tőle a pestis elleni védelmet, a világháborúban pedig sebfertőtlenítőként használták. A rómaiak fürdőiket illatosították vele, de egykor a balzsamozáskor is használták. Fájdalomcsillapító, görcsoldó, nyugtató hatását is korán felismerték, így a XX. századtól már gyógyszerként alkalmazták.

A levendula gyógyerejét a gyomorpanaszok ellen is javallják, hiszen javítja az emésztést, fokozza az epeműködést, az ideges eredetű hasi fájdalmakat is csillapítja. Nyugtató hatása a legismertebb, túlterheltség, álmatlanság, feszültség ellen érdemes segítségül hívni, tea vagy illóolaj formájában is hatásos. Külsőleg is remek gyógyszer, ha ecsetelőként alkalmazzuk, a reumás panaszokat enyhíti, a zúzódások, rovarcsípések könnyebben gyógyulnak általa és sok bőrgyulladás, sérülés kezelésére is alkalmas.

Így használd

Ha megszárítod és lemorzsolod, feltétlenül tegyél egy kis zsákocskába, amit a ruhásszekrényben tárolhatsz. A molyokat távol fogja tartani, a ruhák pedig finom illatosak lesznek tőle. Rovarűző hatása miatt egyébként érdemes a kertben olyan helyre ültetni, ahol kényes növények vannak, így megóvhatjuk azokat a levéltetvekről, kártevőktől.

Ma már számos kozmetikai termék készül levendulából, így testedet is kényeztetheted szappannal, fürdőolajjal, krémekkel. De felismerte a benne rejlő lehetőséget a gasztronómia is, sok cukrászterméket készítenek ebből a gyógynövényből, nagy sláger például a levendula fagylalt. Kísérletezhetsz bátran ezzel az ízzel otthon is. Készíts belőle forrázatot vagy főzetet, mindkét esetben fontos, hogy fedd le az edényt, hogy az illóolajok ne távozzanak el. Egy nyugtató teához 3-4 teáskanál szárított levendulát forrázz le, majd hagyd állni 10 percig és ízesítsd mézzel. Álmatlanság esetén lefekvés előtt érdemes 1-2 csészényit elfogyasztani, ha pedig gyomorfájásra használnád, akkor étkezés után igyál meg belőle egy pohárnyit.

Ezekben a forró napokban érdemes üdítőt is készíteni belőle. Ehhez a virágot – kb 10 szál -  cukorsziruppal kell leforrázni – 1 literhez elegendő 5-10 dkg cukor -  és 1 órán át állni hagyni. Leszűrés után frissen facsart citromlével, citromfűvel tovább ízesíthetjük. Még tovább bolondíthatjuk a szörpöt úgy, hogy amíg a levendula ázik, forrázunk mentalevelet is, majd kihűlés után ezt keverjük az üdítőhöz.