Kígyófüvet a torokra!

Úton-útfélen virít már az útifű

Ha csíp a rovar, ha éget a nap, ha kapar a torok és ég a gyomor – ezerféle bajra gyógyír a lándzsás útifű. Júniusig virágzik, érdemes gyűjteni belőle.

Ahogy a népnyelv emlegeti a kígyófű, kígyónyelvűfű, lúdnyelvűfű, hálófű, gyíkfű, útilapu igazán igénytelen növény, minden éghajlathoz és minden talajhoz képes alkalmazkodni, így aztán az egész világon elterjedt. Évelő növény, melynek rokona a széles levelű útifű és a közepes levelű útifű, ezek mindegyike értékes gyógyászatilag, leginkább azonban a lándzsás útifű levele hatásos gyógyír.

Hogyan ismerjük fel?

 

A lándzsás útifű a Lamiales (árvacsalán-virágúak) rendjébe, ezen belül a Plantaginaceae (útifűfélék) családjába tartozik. Évelő, rövid gyöktörzsű növény. Leveleinek egy része felálló, a többi földre fekvő, hosszúkás vagy keskeny lándzsás, széles nyélbe keskenyedő. A levelek 15-20 cm hosszúak és 1-3 cm szélesek, 3-5 hosszanti érrel, amelyek majdnem párhuzamosak. A virágzat gömbös, vagy kúpos, később hengeres füzér, a virágok széles-tojásdad, vagy lándzsás, vállból kihegyesedő, kopasz, barna murvalevelek tövében ülnek. Májustól virágzik.

Hol található?

A lándzsás útifű mindenütt otthon érzi magát, réteken, utak mentén, legelőkön, parlagokon egyaránt található, szinte már kozmopolita fajoknak tekinthetők. Előfordulásuk hazánkban igen gyakori, a legtöbb talajon megterem, kivéve az olyan szélsőséges területeket, mint a futóhomok, vagy vízállásos talajok. Kutatni utána igazán nem kell sokat, ha már rábukkantunk, az ép egészséges tőleveleit gyűjtsük össze. A növényt aztán vékony rétegben kiterítve, jól szellőző helyen, többszöri forgatással kell megszárítani, mivel a frissen vágott levél nyomásra, törésre érzékeny, könnyen barnul. Figyelmesen kell szállítani és szárítani is.

Torokra, gyomorra, vírusra

És ha már kezünkbe a természet ajándéka, használjuk gyakran, bátran: nem tud ártani, viszont sokat segít. Fő hatóanyagaaz aukubin glikozid, de emellett tartalmaz polifenolokat, nyálka- poliszacharidokat,  C-vitamint, cserzőanyagot, kovasavat, káliumot, cinket. Nem véletlen tehát, hogy már több évtizede használják a légzőszervi megbetegedések orvoslására, a tipikus téli megfázások okozta kellemetlenségek sikeresen enyhíthetőek vele, akárcsak a bodzával. Ha kapar a torkunk, erősen köhögünk, küzdünk a légúti panaszokkal jó megoldást jelent a lándzsás útifű, tudományosan már igazolták is baktériumölő hatását. A lándzsás útifű azon növények közé tartozik, amelyek az embernél serkentik az interferon termelődését, ez az anyag erősíti a szervezet védekezőképességét a légutakban lévő vírusokkal szemben. A torok nyálkahártyáját bevonva enyhíti annak gyulladását és megszünteti a köhögés ingerét, ráadásul ártalmatlansága miatt a gyerekeknek is adható.

Nap ellen, szúnyog ellen

A lándzsás útifüvet akkor is érdemes fogyasztani, ha nem küzdünk panaszokkal, a gyógynövény ugyanis támogatja az immunrendszert, főként a kakukkfűvel együtt fogyasztva előzhetjük meg vele a megbetegedéseket. A méregtelenítő kúrákban is segíti a kórokozók, salakanyagok távozását. A lándzsás útifüvet külsőleg is jó használni, a nyár közeledtével igazán hasznos segítség, hiszen enyhíti a rovarcsípések okozta fájdalmat, a napégés tüneteit, kisebb bőrsérülések, karcolások orvoslásában is alkalmazható a belőle készült balzsam vagy hideg vizes kivonat, de már az is hatásos, ha egyszerűen a levelével bedörzsöljük az érintett bőrfelületet.

Így készül az orvosság

A tea készítéséhez forrázzunk le 2-3 dl forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított lándzsás útifüvet, hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le. Naponta több csészével is fogyasztható.

A sziruphoz 1 maréknyi útifüvet kell 3 dl vízzel leforrázni, majd hagyni kihűlni. Leszűrés után a főzetet újra fel kell forralni, majd kis lángon besűríteni, végül 150-200 g mézzel ízesíteni. Naponta 2-3 evőkanállal érdemes a beteg kisgyereknek adni.

Borogatásra vagy száj, torok fertőtlenítésére 2 tk útifüvet hideg vízzel le kell önteni, majd gyakran kevergetve 1 órán át hagyni ázni. Szűrés után használható is.